ZTE-Siófok

Borongós szerda kora este került sor csapatunk következő mérkőzésére.

Bár lehet azt kellene írnom, hogy a tavaszi vessző futásunk újabb állomása

következett, melyen a Siófok

gárdáját fogadtuk. A fent leírtak és az utóbbi fordulókban,

valamint a magyar kupa elődöntő első meccsén

mutatott lélektelen játék végett úgy

döntött a csoport, hogy ezen a meccsen a csapat biztatása elmarad.

A drapi kikerült és a lelátón is megjelentünk, de jobbára beszélgetéssel és sörözéssel

ütöttük el az időt, szurkolás helyett.

Nem tudom hogy a Siófokiaknak is van-e valami bajuk a csapatuk teljesítményével, de hasonló"koreográfiát mutattak be"mint mi.

Maga a mérkőzés sok szót nem érdemel.

Maradt ugyan az a görcsös, céltalan, semmitmondó játék

ami a tavasszal az ismérvünk lett. Ezzel a játékkal rúgtunk két

gólt, de majdnem kaptunk megint ötöt, a Siófok játékosainak

köszönhetően csak egyszer zörrent a hálónk.

A meccs végén játékosaink kijöttek megköszönni a "nagy semmit",

mi pedig megmutattuk nekik azt amit minden meccs végén láttunk tőlük...............a hátunkat.

A mérkőzés hangulatáról még ejtenék pár szót, mert azért felénk ritkán van ilyen , hogy végig

a szotyolák ütemes roppanása, valamint a játékosok anyukáinak emlegetése teszi ki a száj mozdulatok 90% -át, egy mérkőzésen. Persze mindez csak azért volt hallható mert az UZ

erre a meccsre elhallgatott. De vajon futballistáinknak erre van szüksége???? (én kétlem)

Azért történt ezen a szerda estén pár jó dolog is. Tóth Krisztián a ZTE FC marketingese

eleget téve előzetes kérésünknek, a meccs után Kocsárdi Gergővel csapatunk örök kapitányával, "meglátogattak"

minket törzs kocsmánkban és kellemes meglepetésként csatlakozott hozzájuk

csapatunk másik ikonja, Vlaszák Géza is. Egy kb egy órás jó hangulatú beszélgetés után aztán

haza indult mindenki, bízva abban, hogy játékos és szurkoló egymást támogatva, végre elindulunk felfelé a lejtőn.

Az est másik "meglepetése" egy váratlan vendég volt Dion Schwabe személyében, aki düsseldorfi ultra és épp bepottyant a

meccsünkre, majd a törzs helyünkre is velünk tartott. Mint megtudtuk tőle épp Európa stadionjait járja "mert épp ilyen kedve van". Mi kissé szabadkoztunk, hogy rossz meccsünket választotta, de ő megvigasztalt minket azzal, hogy Liverpoolban már volt sokkal rosszabb meccsen is. Számára még hosszú volt az éjszaka, mert hajnali 3-kor indult a vonata Szombathelyre, ahol felvette a cuccait a szállásán és indult tovább európai stadion körútjára.

Ezúton kívánunk neki jó utazgatást és kiváló hanglatú mérkőzéseket!

Csak a ZTE!